SIGMA DRACONIS
Nünis küpedik
Timäd J2000
Steläd Sidrak (Draco)
Ascensio recta 19h 32m 21,6s
Declinatio +69° 39' 40"
Litagret jinik (V) 4,68
Patöfs späktrumik
Pated späktrumik K0 V
kölanüm U-B 0,79
kölanüm B-V 0,38
Pated cenastel ?
Stelamafav
Moikamavifot (Rv)27,7 km/s
Lönamuf (μ) AR: +598,43 mbs/yl
Dec.: -1738,81 mbs/yl
Paralak (π)173,59 ± 0,41 mbs
Fagot18,79 ± 0,04 ly
5,76 ± 0.01 ps
Litagret verik (MV)5,87
Patöfs füsüdik
Masat 0,89 M
Diametalaf 0,89 R
Stralanäm 0,39 L
Vamot 4.850 K
Metalöf 56-59% uta Sola
Tulatim
Bäldot yels za 3,3 × 109
Nems votik
{{{nems_votik}}}

El Sigma Draconis (σ Dra / σ Draconis) binon stel fagotü litayels 18,8 de Tal. Nem votik ona (no suvo pageböl) binon Alsafi (jiniko se vöd larabik: al-athafi siamü: kilfut pro kvisinam). Patuvon in steläd Sidrak (Draco) e labon litagreti jinik 4,68. Planets nonik jünu petuvons nilü on, e no dabinon stralam dönaredik tuik, kelos kanonöv malön stöfi züstelik.

El Sigma Draconis in literat pöpedik redakön

  • In bukasökod dö el Honor Harrington, fa hiel David Weber, planet: Beowulf topon in stelasit ela Sigma Draconis, nilü vumahog.
  • In sökod rigik ela Star Trek (Lespadatävs), in jenot tiädü brein hiela Spock (Spock's Brain), binos sevädik, das in stelasit ela Sigma Draconis planets III, IV e VI dutons lü klad M e kanons stütön lifi menik; belödans elas II e IV no nog labon kaenalavi stelaflita, ed el VI belifon nü gladatimädi (ab ün pasetatim ästüton kulivi labü kaenalav vemo löpik).

Literat redakön

E. K. Holmes, H. M. Butner, S. B. Fajardo-Acosta, L. M. Rebull (2003). "A Survey of Nearby Main-Sequence Stars for Submillimeter Emission". The Astronomical Journal 125 (6): 3334-3343.

Yüms plödik redakön